2008. január 15., kedd

Szomorú

Ma leszedtük a Karácsonyfát.Szerintem ez majdnem olyan szomorú dolog,mint egy temetés.Úgy értem,kivágják a fákat,aztán Te kiválasztod,amelyik szerinted a legszebb,boldogan hazaviszitek,várjátok a Karácsonyt,a Szenteste délutánját,díszítitek,gyerekekkel vagy anélkül,de hatalmas meglepetés,minden évben megjegyzed,ilyen szép Fátok még sose volt,az Ünnepek alatt meg gyönyörűségesen illatozik,le lehet fosztani róla a szaloncukrot....aztán vége az Ünnepeknek,egyre szárad,potyog esetleg a tűlevél és már csak a bosszúság marad vele.Nem így kéne lennie,de mégis minden évben ez van.Nem tudok tenni ellene.
Már a Fa előtt át kellett rendeznünk a terepet,hogy elférjünk és most egész megváltozott a szoba jellege!Az egész lakásunk 40négyzetméter,a szoba 6x4m-es,ebből választottuk le a babaszobát egy fallal.Szóval jut is,marad is.Eddig a Nórikának nem túl sok helye volt a játékra,de most az átrendezés után jó sok hely maradt.Feltett szándékom uhyanis,hogy marad a játszószőnyeg és nem fogom betenni járókába.Egyrészt mert nincs is,meg nem is férne el,meg inkább mindig vigyázok Rá,minthogy "bezárjam".Akinek van,biztos tudja az előnyeit,nekem nem szimpi,ennyi az egész!Ágyába is csak aludni "jár",a mi szobánkban van amúgy egész nap.
Egyébként...áááá,elmentek közben fürödni Apukájával és nem tudom mit is akartam ide írni.
Ja,igen,megvan!Szóval egyébként mostanában annyit beszéltünk a mászásról,hogy egyre inkább arra utaló jeleket mutat a Nórika!Szinte mindig úgy ül,mint a kis Vuk a mesében:egyik lába maga előtt,behajlítva,a másik oldalra kinyújtva.Innen sokkal könnyebben nyújtózkodik,hogy bármit elérjen,egész ügyesen visszanyeri már az egyensúlyát eléggé instabil helyzetekben is.Szerintem azért nem indul még meg,mert néhányszor orraesett,koppant a buksi és Ő nehezen felejt,mint az elefántok.Gondolom,majd most már hamarosan egyre erősebb lesz a kis teste és bátrabb is lesz.
Ma megint kellett vennünk pelenkát,én nem tudom,ki hogy van vele,de olyan gyorsan fogy...és ez a január mindig is nehéz hónap volt,most meg különösen kritikán aluli a helyzet.Pedig nem költekezünk feleslegesen,mégis!Na mindegy,hamarosan vége lesz!
Még mindig porszívózzuk a Nórimóri orrát,de egyébként nincs semmi gond,csak egész kicsit tortyog,egyébként jól alszik,eszik,iszik.Jönnek a fogacskák ezerrel,gondolom,ezért is nátháska.Legyengül ilyenkor kicsit az immunrendszer,vagy mi!
Január végén le kell adni a gyakorlati tapasztalataimat tartalmazó naplót is,a háromból már egyet (!) megírtam,13 oldal lett kézírással,ez volt a legfontosabb,lévén a bölcsiről szól,a másik kettőt már nem kell ilyen bő lére ereszteni.Ma este megírok még egyet és a hét folyamán a harmadikat is és akkor már csak le kell tisztázni és küldhetem be!Akkor fogok csak igazán megkönnyebbülni,bár már ez is jó érzés,hogy elindultam az "úton"!
Most befejezem,mert készek és illatosak a pancsizók!

2 megjegyzés:

Gréti írta...

Hát bizony nehéz dolog a fa lebontása! Mi már régen leszedtük, mert Gréti aktívan törte a díszeket (napi átlag 3 db-ot).

Ilyenkor a téli hónapokban amúgy is gyengül az immunredszer, majdcsak tavasz lesz:)
Puszi Nórikának (is).....

Csengeanya írta...

Látod, ahány ház annyi szokás. Nálunk ez is maximálisan része volt midnig a karácsonynak... És én mindig örömmel mentem elébe, mert a szüleimnél a fenyőfa mindig a cserépkályhában végezte. És imádtam a pattogó tüzet, és azt a semmivel sem hasonlítható égett nyers fenyőgyanta illatot.