2008. március 1., szombat

Szóval a kórház

Na,az előbb a Panda is pont úgy nézett a kajára,ahogy a Nórika....hát már mindenki megbolondult?Ja,nem,csak elfelejtettem kattintani az egérrel!Bárcsak ilyen egyszerűen menne a Nórikával is...
Szóval az úgy volt,hogy bár gyógyultnak nyilvánították a Nósást,azért még nem volt a régi!Szerda délután,az ebéd utáni alvásából elég korán ébredt,kihoztam hát játszani,de csak ücsörgött,meg hasradobta magát és a fejecskéjét az alant látható módon pihentette.Asszem pont akkor készült a kép.Aztán egyik pillanatról a másikra kidobta a taccsot.Akkor még nem ijedtem meg,biztos nem esett jól az ebéd.Rendbetettem,ágytakarót bedobtam a mosógépbe,aztán itatni akartam a Babát,nekem is jól esik a folyadék rosszullét után.És akkor kezdődtek a bajok,mert nem akarta elfogadni.Mikor darab idő múlva kiskanállal próbáltam adni,a kanál látványától öklendezni kezdett és nem akarta elfogadni sehogy se!És 5óráig még nyolchor hányt!Már nem tudom,mit,mert totál üres volt a gyomrocskája!Négykor felhívtam a Dokinőt,mikor rendel,azt mondta,AZONNAL vigyük a Nórit!Gábor is hazarohant,még jó,hogy csak 10percre lakunk a munkahelyétől.
Tele volt a váró.Be se mertünk menni,inkább az utcán,az ajtóban várakoztunk.Egy Apuka előreengeddett minket,a többiek közömbös arccal és valami perverz kiváncsisággal az arcukon nézték az öklendező,halálsápadt Nórikát.Végre bejutottunk.Már íratta is a beutalót a Doktornő,felhívta a kórházat,hogy jövünk.Mondta,hogy éppen adhatna egy injekciót,de sok értelme nincs,inkább az infúziónak,mert tiszta szürke a Nyuszifülike szája körül az arcocskája.Akkor már mi sem bántuk,hogy be kell menni!
A betegfelvételen mégegyszer rosszul lett,de azután már nem,amíg a kórházban voltunk.Fiatal Doki vett fel minket,megvizsgálta,tüdőgyulinak nyomát se találta,mondta viszont,hogy ha jobban lesz a Kislány,vigyem le egy röntgen-kontrollra.Na,akkor úgy néztünk Rá,hogy kicsi gondolkodás után azt mondta,talán arra nem lesz szükség.
Kaptunk egy szobát,majd szóltak,menjünk vérvételre,meg bekötik az infúziót.Nem is tudom,5ször vagy 6szor szúrta meg szerencsétlen orvos a Nócit,már a nővérkékkel együtt vért izzadt,mert olyan párnás minden kis hajlata,hogy nem talált vénát.Végül a fejébe sikerült.Így utólag nem is bántuk,mert nem is piszkálta,nem is volt útban játék közben se.Arról nem is beszélve,hogy akinek a kezében volt a branül,bekötözték,mintha egy sínben lenne...az pedig nekünk elég nagy baj lett volna,lévén,hogy alvás közben egyik keze a szájában,a másikban meg az állatkája...Vért végül akkor nem is vettek,az infúzió a legfontosabb,ígyhát mehettünk is vissza a szobánkba.
Egy cigány (ez tulajdonképpen lényegtelen,csak leírtam) Anyuka volt ott a Kisfiával,a szülés előtt is ott volt az osztályon velem együtt,csak Ő visszatartáson,szóval nem volt teljesen idegen.Eléggé ki volt akadva,mondjuk,nem csodálom,mert Ők már kigyógyultak a rotából,másnap mehettek volna haza,erre beraknak melléjük minket,rota-gyanúval,ugye...én bizos balhéztam volna!
Baba-Mama szoba nem volt,esetleg anyaszállóra mehettem volna aludni,de arról szó se lehetett,Lányom nélkül sehova!!!!Kaptam az ágya mellett két széket,az lett az őrhelyem,meg az ágyam.
Kész rémálom volt az egész...ha elaludt valamelyik gyerek,tuti a másik ordított valamiért,vagy bejött hajnali fél2-kor a Nővér,kedélyesen beszélgetve,"látom,lefolyt az infúzió",igaz,hogy már nem hány a Nóri, és rengeteget ivott is,de azért kicserélte!Csak tessék!Én meg majd altatom hajnali 3ig,majd fél6kor újra ugyanaz a Nővérke,hiába biztosítottam,hogy nincs láza,azért megfogdosta...ó,hogy az a...
Anyuka,pihentesse a Babát!OK,köszi!Menj a ....ööööö a dolgodra!Ez az állaandó gyereksírás úgyis kikészítette a Nócást,mert olyan kis érzékeny lélek,ha sírást hall,Neki is rögtön kell!Együttérző kicsi Drága!
A nappalos Nővérke,látván,mennyit ivott,már le is vette az infúzióról,a branült persze benne hagyva a buksijában,hátha...De már nem kellett.
Végre megkaphatta a kakaóját,meg később a gyümölcsét,hát azt látnotok kellett volna!Öröm volt nézni!
Megjött az elsődleges eredményünk is,nem rota,az tuti.Akkor meg azért kezdtem aggódni,nehogy már elkapja!Nem is vittük ki sehova,a fertőtlenítős szappan meg sebesre marta a kezem,de nem bántam!
Szerencsénkre a Gábort is elengedték szabira csütörtökön,pénteken meg amúgy is itthon lett volna sulim miatt.Benn volt velünk végig,csak akkor jött el,amikor már végképp kizavarta az éjszakás.Egyébként a Nővérek elég elnézőek voltak ilyen szempontból.
Eközben a másik Anyuka összetolt három széket a kórtemünkben és édesen álomba merült.Én figyeltem a két gyerekre,ugyanis a sajátja sírására se riadt meg,én viszont,ha azt akartam,hogy a Nóri aludjon,azt is csitítottam,cumit visszaadtam neki,ilyes dolgok.Hajnalra már készen voltam,nem ideális "fekhely" a két szék,fájt a fejem piszkosul.Erre a Szomszédasszony is már felébredt,és aztat bírta mondani nekem,NEKEM:"Horkoltál az éjjel!"Állat ,nem?Nem is szóltam egy szót se,jött a Gábor,én meg elhúztam a balfenékre,tusolni.
Szóval csütörtökön sikerült egyből(!) vénát találnia a Nővérnek,pillanatok alatt levette a vért,aztán nagyjából békén hagytak minket,csak lázat kellett mérnem folyton (nem volt),meg ellenőrizték a papírunkat,mennyit ivott a Kicsi.
Az egésznek az lett az ára,hogy ha nyílt az ajtó és a Nócika fehér köpenyt látott,azonnal sírva fakadt és nyúlt utánunk.
Szerencsére a szomszédot hazaengedték ebéd után,így a délutánunk,meg az éjszakánk nyugodtan telt.Miután biztosítottam a Nővérkét egy szatyor "cucc" kíséretében,hogy a Nórika alszik,minden rendben és szólok,ha gond van,nem is abajgattak minket egész éjjel.Nyugodtan,csendesen aludt végig.Ráadásul azt is megengedte a Nővérke,hogy miután elcsendesedett az osztály,bevigyek egy szivacsot az ágy mellé,aludtam én is egy viszonylagos jót.Már 6kor jött a Gábor,hozott mindenféle kajákat,meg finom otthon-szagot.Hagyták aludni a Kicsi Lányunk,így le is zuhanyoztam,meg reggeliztünk is,mire felébredt.
Nagyon vártuk a vizitet,megnézte a Doktornő és elbocsátott minket!!!!!!Kedden kell csak visszamennünk az eredményért,meg a zárójelentésért,szerencsére nem kellett benn kivárni az egész hétvégét.
Minden Mami-Papi jött látogatóba,Nóca nagyon örült Nekik,egész kivirult az arcocskája.
Sőt,még egy bohócdoktor is megjelent,azt hittem,már megbolonultam,mikor megjelent az ajtóban!Hajtogatott két aranyos lufit és már ment is a többiekhez.
Egyelőre (kopp-kopp-kopp) ennyi a kórházas sztorink.Ha belázasodna,vagy hányna-hasmenése lenne és nem akarna inni,akkor azonnal vissza kell vinnünk.

2 megjegyzés:

Csengebaba írta...

Drága kicsi Nórika! Mi mindenen kell egy ilyen csöpp gyermeknek átmennie! Nagyon sajnálom! Jobbulást kívánunk! Csengebaba és CsengeAnya

Névtelen írta...

Hellobelloka!
Örülünk,hogy hazaengedtek már Benneteket!Reméljük,nem is kell visszamenni oda.Vigyázzatok magatokra és erősödjetek meg mielőbb!Millió puszka!Bogikeryék