2008. augusztus 29., péntek

A naívság.....ehh,kezdem kinőni


Hát,sikerült visszarázódnunk a "való" életbe a nyaralás után.Szerencsére a Nórika nem folytatta az éjszakai sírásait,hanem boldogan alszik nagyokat a saját kis ágyában.Délutánonként ismét hatalmasakat szundikál,van,mikor 3,5órát is,de kettőnél alább nem adja!
Még egy foga kibújt,bal oldalon,felül,így már 11-nél tartunk,de nagyon duzzadt az ínye mindenhol,szóval ahogy ismerem,nem állunk meg kicsit sem szusszanni,hanem gyorsan-frissen kinövesztjük mindet!Ha lúd...
Egyre több mindent felismer.Egyelőre mutogatja,és "csak" halandzsázik,nagyokat nevetve.Szóval:ajtó,ablak,lámpa,mosógép,kád,csap,ágy,tv,szék,párna,maci,nyúl,póló.
Okos feje,haja,szeme,orra,szája,foga,aranyos kis pocakja,szép ruhája,térde,lába,cipője.Ezeket mindet megmutatja és elégedett hangot hallat a dícséretet követően.Zabálnivaló!!!

Október 1.-től megyek a bölcsibe dolgozni.Közben elkezdődik az utolsó év is a fősulin.És nem vihetem a Nórikát a csoportba,majd csak márciustól,mikor betölti a kettőt.Ezt egészen eddig nem akartam elhinni,mert a Vezetőnőm szóban már megengedte,hogy "fű alatt" velem lehessen a Lányom már most.De a szülőin rá kellett döbbennem,hogy ezzel valószínűleg több kárt okoznék,mint hasznot.Ugyanis a 14 kisgyermekből,aki a csoportunkba fog járni,12 már a 2,5 évet is betöltötte és csak kettő van,aki januárban tölti a két évet...magyarán az én Kisbabámat lenyomnák valószínűleg,mint a bélyeget.Túl kicsi még!És én úgy érzem,széjjelszakadok és beleőrülök,hogy nem lehetek Vele még márciusig itthon,hanem "dobálom" addig ide-oda!
Félre ne értsetek,nagyon nagy szerencsénk van,ugyanis sikerült megoldani,hogy a Családból vigyázzon Rá mindig valaki,kivétel novemberben és december elején (akkor kell "csak" bébiszitter) és én tudom,hogy nagyon jó helyen lesz és mindig jó kezekben,de akkor is.Ez egy nagyon fontos időszak lenne a közös életünkben és muszáj feladnom a munka miatt,mert ilyen szemét ez a világ,hogy most kell mennem,mert ki tudja,hívnak-e még egyáltalán és mikor?Márciustól visszont már nem tudnánk megélni,ha nem vállalom most.
Elárulok egy nagy titkot,amire én is nemrég jöttem rá,és még nem tudom,hogy örülhetek-e neki gondtalanul,vagy szégyenkezzek-e miatta:úgy három hónapja van köztem és a Lányom közt egy (A?) különleges kapocs!Nem tudom máshogy leírni,de egyik reggel felkeltünk és úgy éreztem,máshogy náz rám és én is máshogy nézek Őrá!És akkor engem keresett ébredéskor,nemcsak a Gábort és hozzám akart jönni,ha bánata volt és hozzám bújt,nem mindig máshoz.Nagyon furcsa ezeket leírni Nektek,mert nem szeretném,ha félreértenétek,mert nagyon-nagyon szerettem az első perctől fogva,de ez.....talán a császármetszés miatt volt?Nem tudom,mindenesetre imádom ezt az egészet!
És nagyon félek,mert nem tudom,mi lesz ebből a különleges kapocsból,ha én nem leszek Vele hónapokig,csak esténként és hétvégén.
Nagyon félek és már nem várom egyáltalán.Nem akarom a munkát,a kihívást,a sulit,a gyakorlatokat,a szakdolgozatot,az államvizsgát!
Szétszakad az a meleg burok,ami eddig körülvett Minket és én tehetetlen vagyok.
Nem tehetek mást,mint várok és úszom az árral és bízom a Lányomban,hogy elég szeretetet fogok tudni adni Neki ebben a majd' fél évben és nem teszem tönkre ezt a frissen alakult.....áááááá,sírni tudnék!
Össze kell szednem magam!
Tudom,hogy a Gábor majd mindenben támogat és velem lesz és ez ad erőt!




glitter-graphics.com

12 megjegyzés:

márta írta...

Kata, teljesen értem, amit mondasz. Nekem még az a délelőtti néhány óra is soknak tűnik, míg oviban-suliban vannak. Tudom, hogy szomorú vagy, de próbálj megnyugodni, mert ha te nyugodt vagy, Nóri is az lesz. És jó, hogy megbízható emberekkel marad...a Number One meg így is, úgy is Te maradsz neki, hidd el. :)

SKata írta...

Jelenleg az utolsó mondatodat a legnehezebb elhinnem,kedves Márta:)!A többin meg rajta vagyok,elhiheted:).

ilgya írta...

Sajnos ilyen világot élünk:( ez olyan szomorú,hogy ilyen gyorsan ki kell szakadjon az a meleg burok:)de hidd el minden rendben lesz,attól még te maradsz neki az első,Mártinak teljesen igaza van!!!!!!
Csak pozítivan!!!és vidáman,ahogy megismertelek!!!

Renáta baba írta...

Nagyon sajnálom,hogy ilyen a világ és egy anya otthon kell hagyja a gyermekét,de bizom benne,hogy ettől nem eltávolodtok,hanem mégjobban ragaszkodtok egymáshoz,hiszen Renáta is azért rajong az apjáért,mert ritkábban látja,de velem egész nap elvan és nem vesz úgy figyelembe(nem hiányzok).Persze ez nem azt jelenti,hogy minnél hamarabb menj dolgozni,tudom ,ez csak kényszerhelyzet!
Utálom mikor a rokonok a fejemhez vágják,hogy "a mi időnkben 6 hónaposan bölcsibe adtuk,mert mennünk kellett dolgozni,nektek a 2 év luxus...stb" Na mit szólsz ehhez????

SKata írta...

Ilgya,próbálom én,próbálom,de egyelőre inkább kevesebb,mint több sikerrel:)!

SKata írta...

Jaj,Renikém,én is ilyenekre próbálok gondolni,de sajna ez még ismeretlen terep számunkra,ettől is olyan nehéz:)!
Amúgy Angliában mindössze 6hetet maradhatsz otthon (finanszírozva) a babáddal,aztán irány vissza termelni,jöhet a bébicsősz:(!Na,szerintem EZ a durva!Szoptatás legalább 1éves koráig,mi:(?!Bár nem marad idő a depire szülés után:)!

SKata írta...

Mindenkinek köszönöm a lelki támaszt,nagyon szuperek vagytok!!!!
Áldás volt ez a 1,5év,amit itthon tölthettünk együtt a Nórikával!Inkább erre gondolok és nem nyávogok!Annyit:)!

kriszta80 írta...

Szia! Megérkeztünk! Gratula a fogacskához! Az a meleg burok mig éltek meg lesz. Az a kapocs a legszebb a világon... Elhiszem ,hogy szomorú vagy ! Nórika és Te mindig a legfontosabbak lesztek egymásnak s amikor majd haza érsz a munkából Ő ugy fog örülni ,hogy csuda... Akkor fogja csak igazán kimutatni ,hogy szeret majd meglásd!

SKata írta...

Kriszta:),örülök,hogy hazaértetek épségben,majd olvasom az élményeket:)!!!
Remélem,úgy lesz minden,ahogy mondod!

Csengebaba írta...

Kata! Hidd el, hogy az anya-lánya kapcsolat irtó sokmindnet kibír! Gondolj bele, jön majd a dühkitörések, hisztik korszaka és a kamaszkor...

ilgya írta...

Merre vagytok? Hogy vagytok??sikerült megbékélni a gondolattal?

kriszta80 írta...

Hahóóóó!