Egy jó,egy rossz

Nem is tudom,melyikkel kezdjem...talán inkább a rosszal:ma felhívtam Anyukámat,míg a Gyerekek aludtak (persze mobilról,tehát nem hagytam ott Őket),nagyon vidám volt a hangja,de aztán kiderült,hogy csak saját Magában akarja így tartani a lelket,ugyanis megkapta a CT eredményét reggel és kiderült,hogy gerincsérve van:-(((((((((((((((((!Komolyan mondom,ezt nem hiszem el!Pécsre kell majd menniük MR-re,ahol megállapítják,mekkora a baj és hol van,de előbb a lánykori porcleválásos térdműtétjének papírjait meg kell mutatnia a Dokinak,ugyanis ha akkor fémet ültettek be,előbb ki kell vetetnie,ugyanis az MR-től az felforrósodna.Komolyan mondom,sírni tudtam volna,mikor ezt mesélte,nagyon el van keseredve,és Apukám is,bár támogatják egymást,az nagyon látszik.Azért bizakodunk,mert már jobban van,fel is tud kelni,de nem sok időre,mert fájdalmai vannak,ami nem is csoda.Majd' a szívünk szakadt meg délután is,mikor meglátogattuk Őket,mert persze a Nórika folyton húzta volna fel a Mamit az ágyból,egész testtartásával azt üzente,hogy ebből elég volt,játszani akar Vele.Végül haza kellett jönnünk,annyira túlspilázta a kicsi Drágánk a dolgot:-).Szombaton viszont megyünk fel megint,halászlét fog főzni az Apukám,ami főleg a Gábor nagy kedvence.
És akkor az ígért jó hír:kicsit mérges lettem este a Nórikára,mert hiába szóltunk Rá nyomatékosan is az Apjával,csak felállt mindig az ágyon fürdés után.Mivel kemény felületen ezt eddig nem csinálta,lefektettem hason a szőnyegre,mondván "most mutasd meg,mit tudsz"!
Rövid tétovázás után szépen négykézlábra állt és felnyomta Magát két lábra:-)))))!!!!
Aztán vérszemet kaptam és jó távol ültettem minden kapaszkodótól a szőnyeg közepére. És ott is szabályos mozdulatokkal,amit eddig csak más Kisgyerektől láttam eddig,felállt!!!!!
Úgy tudom hitelesen leírni amit ekkor éreztem,hogy:GYÖNYÖRŰ ÉRZÉS VOLT!!!!!
Hihetetlen,hogy mennyit aggódunk mindenfélék miatt és ekkor ez a kis Gyönyörűség egycsapásra "megjavít" mindent!
Amúgy tegnap és ma is eljöttek értem a Gáborral a bölcsibe,és nagyon érdekes volt,mert mindig azt éreztem,hogy ugyan konstatálta szemmel láthatóan,hogy én ott vagyok és az anyja vagyok:-),de mégis Apját húzta Maga után befelé.Kíváncsi leszek,mi lesz majd,ha járni fog rendszeresen?Lehet,hogy feleslegesen aggódunk és már most el tudja különíteni a két dolgot,ami Ott és Itthon van?!Majd meglátjuk,lényeg,hogy ma például már a Dadus Áginénivel (aki annó az én Gondozónénim volt a városi bölcsiben!) is szívesen bement és nagyon jól érezte Magát,alig akart eljönni végül!




glitter-graphics.com