Kanalas

Na nem,ne ijedjetek meg,nem az orvosságról van szó!Teljesen jól van a Nórika!
Annyi történt "mindössze",hogy a vacsoránál a kedvenc főzelékét kapta,zöldborsó csirkehusival,ami nem annyira folyékony.Gondoltam egy nagyot és még egy kanalat odavittem,megraktam főzedékkel és a kezébe adtam.És lássatok csodát:megfogta és a szájába tette!Én persze ugrásra készen vártam a következő "töltött" kanállal,el is mentünk egészen két kanálig...aztán száját tátván fejét rázván tiltakozni kezdett a hajcsárság ellen és félreérthetetlenül az értésemre adta:én lapátoljam neki a megszokott módon.Nem baj,nem vagyunk telhetetlenek,nagyon örültünk és büszkék voltunk!
Valamint voltunk a sétálóutcában délután,mikor a Gábor hazaért és adtunk cipőt a Nórira,hadd sétáljon Ő is.Naaagyon boldog volt,hogy ekkora a tér és senki se mondja,na akkor forduljunk meg.Mikor már inkább csak lógott a kezünkben,úgy elfáradt,hazakocsikáztunk.Ezt máskor is megcsináljuk,nagyon jó volt!Egyre jobban kihúzza magát menés közben,nem dől úgy előre,mint eleinte!
Két éjjel is fel-fel sírt a Kicsi Lányunk!Csak tippelni tudunk,hogy a fogzás okozza a "riadalmat",mert amikor kap Nurofent és iszik kis teát,helyreáll a béke,semmi perc alatt visszaalszik.