2008. november 4., kedd

Boti emlékére

Várnai Zseni: A végtelenben egy napot

Csak pár évet, pár hónapot,
a végtelenben egy napot
Alszol egyedül gyermekem.

Csak egyet álmodsz, és jövök,
A földön itt misem örök,
S melletted leszek újra én.

És rád roskadok, Mindenem.
Ott messze túl a Mindenen,
Ott újra eggyé forradunk.

Köröttünk zeng a végtelen,
De túl a földi életen
Nem érhet többé semmi vész.

S újra viselem gondodat,
Csak még pár földi dolgomat
Elvégzem, s aztán jövök.

Addig az álmod szép legyen,
A másvilági réteken
Szebbek talán az álmok is.

Aludj, aludj, s már ott vagyok,
A végtelenben egy napot
Aludjál addig, gyermekem.



glitter-graphics.com

3 megjegyzés:

Csengebaba írta...

MOst potyognak a könnyeim! Istenem csak ne kelljen ilyet megélni!

OlahSzilvi írta...

Olyan gyönyörű ez a Várnay Zseni vers! Kár, hogy ilyen szomorú esemény kapcsán kellett először olvasnom :( Bár lehet másképp meg sem értettem volna. :(

SKata írta...

Hát,engem is letaglózott,mikor Vörösbegy blogján olvastam,egy kommentelő rakta fel és úgy éreztem,nem haragudna meg,ha én is kitenném!
Mélyen megérintett...:(