Csak pár évet, pár hónapot,
a végtelenben egy napot
Alszol egyedül gyermekem.
Csak egyet álmodsz, és jövök,
A földön itt misem örök,
S melletted leszek újra én.
És rád roskadok, Mindenem.
Ott messze túl a Mindenen,
Ott újra eggyé forradunk.
Köröttünk zeng a végtelen,
De túl a földi életen
Nem érhet többé semmi vész.
S újra viselem gondodat,
Csak még pár földi dolgomat
Elvégzem, s aztán jövök.
Addig az álmod szép legyen,
A másvilági réteken
Szebbek talán az álmok is.
Aludj, aludj, s már ott vagyok,
A végtelenben egy napot
Aludjál addig, gyermekem.
glitter-graphics.com
3 megjegyzés:
MOst potyognak a könnyeim! Istenem csak ne kelljen ilyet megélni!
Olyan gyönyörű ez a Várnay Zseni vers! Kár, hogy ilyen szomorú esemény kapcsán kellett először olvasnom :( Bár lehet másképp meg sem értettem volna. :(
Hát,engem is letaglózott,mikor Vörösbegy blogján olvastam,egy kommentelő rakta fel és úgy éreztem,nem haragudna meg,ha én is kitenném!
Mélyen megérintett...:(
Megjegyzés küldése