2009. február 18., szerda

Hétfő-kedd -Pécs

Néhányan jeleztétek,hogy nem sikerült kommentelnetek.Pedig dehogynem!Csak nekem el kell olvasnom és jóváhagynom,döntenem,hogy megjelenjen-e!Szóval türelem:-)!
Még mindig Pécsen-persze hol máshol:-)?
Mostmár nagyon vágyunk Haza Szekszárdra,úgy érzem,hogy kb. odaérünk a Várost jelző táblához és egy csapásra elmúlik minden bajunk...
Tehát Nórika nagyon sokat ivott,így levették az infúziót.Enni is elkezdett valamennyit,mindig husit kér:-).Mondtam is,hogy kell bevinnünk mindenfélét,mert a kórházi kaja nem igazán "ussiból" áll.
Hétfő éjszakájuk a Gáborral nagyon jó volt,mivel a vírus miatt "megnyertük" a különszobát,a balhé hatására nem mernek mellénk tenni senkit,hehe.
Gábor épp két széket tolt össze a Nóri ágya mellett,amikor megjelent a Nővérke,és kérdezte,ugyan miben mesterkedik,miért is nem fekszik az ágyba(két kiságy és két nagyágy van a kórtermünkben,meg TV és terasz,meg függöny nélküli üvegfalak,hogy négy másik mellettünk levő terembe is "frankón" átlátunk)?Több se kellett,már dőlt is le.Illetve este 9ig szó szerint őrt állt az ajtó előtt,és mikor valaki be akart jönni,mutogatta,hogy alszik a Nóri,csak a gyógyszert engedte be:-)!!!
Ekkor már én is aludtam a Testvéreméknél,totál kiborulva jöttem el.
Kedd reggel nem nagyon akaródzott kiszállni az ágyból,alig tudtam összeszedni magam,hogy mosakodjak,teát főzzek és elinduljak.Nagyon jól aludtak,jókedvűen fogadtak.Érdekes volt,hogy mikor beértem,leskelődtem kicsit a kintről.Nórika jött-ment,rajzolgatott,intézte a szokásos nagyon fontos ügyeit.Mikor észrevette,hogy valaki áll az ajtóban,odaszaladt az Apukájához és elbújt Mellé.Aztán megismert,és úgy,de úgy szaladt Hozzám...simogatta az arcomat,mondta,hogy hideg,vetkőztetett,pakolt kifelé a táskából,amit hoztam.Mondtam a Gábornak,hogy kicsit szédülök,de nem volt vészes,így eljött,nem akartuk túlfeszíteni a húrt a nővéreknél.Miután felmosták a szobánkat (mindig megköszönöm a Takarítónőnek is,ha valamit csinál,meglepetten szoktak nézni,pedig mifelénk így szokás),leterítettem a pokrócot a földre és ott bandáztunk a Nórikával.Szuper délelőtt volt!Elkezdett fájni a gyomrom,nem nagyon ettem az elmúlt nap.Jött egy kis tanuló Nővérke(nagyon aranyosak,délelőtt sokan vannak,Őket küldik be hozzánk:-) ).Mindig mondom,hogy fertőzünk,de nem zavarja Őket,játszanak a Nórival lelkesen.Csak az a baj,hogy más kórtermekbe is be kell menniük.Valahogy nem értem,hogy a fertőzőkhöz miért nem osztanak be kettőt mondjuk,akiknek aznap nem kell menniük máshova???Na mindegy,ehhez én kevés vagyok biztos.
Szóval Nórika pörgött,mint a zománcos lavór:-),pedig cseppentettek a szemébe pupilla tágítót,hogy egy szemész is meg tudja nézni kicsit később.
Éreztem,hogy ki kell rohannom wc-re,betettem az ágyikójába és mondtam,hogy mindjárt jövök,kérdezte,hogy "Pissiii?"Mondtam,hogy igen,majdnem megzabáltam!Nyugodtan játszott.Sajnos hasmenésem volt.Reméltem,hogy mivel a Nónnit nem fertőzhetem vissza (ez a tapasztalat az oviban-bölcsiben),kimenni meg úgysem fogunk,kibírom a szemvizsgálatig,utána leteszem aludni és szólok a Góbornak,hogy vigyen haza,bocsi.Mert közben szédültem is már,és egyre erősebben görcsölt a gyomrom.Aha,ahogy azt móricka elképzeli.
Kicsi Lányomat tisztába tettem az ebédhez (szól,mielőtt pisil!!!!! ezért behozzák Anyukámék a "bimbit",mert már az is van otthon,de eddig még csak játszottunk vele),jól evett,aztán monda,hogy "csicsí baba".Sajnos nem tudsz még aludni Nórika,egy dokinéni megnézi a szemedet és utána.Vártunk,vártunk,próbáltam lekötni,mert már elég fáradt volt,egész nap nem volt egy pirinyó rohama sem,nagyon örültem.Kettő előtt úgy éreztem,elájulok,hívtam a Gábort,Nócit betettem az ágyába és szóltam a Nővéreknek.Azonnal befektettek a vizsgálóba,hulla sápadt voltam,rázott a hideg.Nővérke mindjárt megállapította,hogy "Anyuka,nem akarom elkeseríteni,de lekapta a Kislányától a vírust." Tudtam,persze,hogy tudtam.
Telefon csörög,szemész szól,hogy majd csak este jön!Ó,hogy azt a...!
Megjött a Gábor rohanvást,persze nem tudtuk akkor már elaltatni a Nórit.Kiabálása lehallatszott az utcára,ahogy szaladtunk a kocsihoz.Gyorsan haza,Gábor meg vissza.Mikor beért kb. 10perc múlva,már egy Nővér játszott a Kicsi Lányunkkal,nem is sírt,édes Életem.
Kidobtam a taccsot,stb.,rázott a hideg és görcsöltem.Felhívtam a Nagyszülőket,főztem teát és beájultam az ágyba.Ma jön Apósom,hoz mindenféle kajákat,meg Anyukámék is,idegsebésszel kell konzultálnia a sérve miatt,ugyanis sajnos megállapította a vizsgálat,hogy van egy leszakadt sérve,szétcsúszott két csigolyája és körülöttük ciszták vannak:-(,idegsebész dönti el,megműtik-e,vagy gyógyszeres terápiát kap,amivel a Doki szerint nagyon jó eredményeket lehet elérni.Szóval Ők is hoznak csomó dolgot még,ha minden igaz,bemennek a Nórihoz is.
Mesélte a Gábor később telefonon (még szerencse,hogy egymás közt ingyen beszélünk,meg Anyukámmal is),hogy persze jó hisztis volt a fáradtság miatt egész délután,megint cseppentettek a szemébe,hogy majd 5-kor jön a szemész.
6-kor jött.
Nóci addigra idegsokkos állapotban.Gábor megvacsoráztatta,hogy a vizsgálat után fürödhessen és aludhasson.Rengeteget evett,a Testvérem bevitte Nekik a a kajákat itthonról (joghurt,A Felvágott:-),túrórudi,kenyér).
Nem is tudom,mi lenne velünk Nélkülük!!!!!!!!!
Szóval valamit prüntyögött a szemész,hogy milyen nyugtalan a Nórika,erre a Gábornak eldurrant az agya,mondta is,hogy tán ha nem szórakoznának egy kisgyerekkel,hanem időben jött volna,kialudhatta volna Magát,ugyanis beteg,meg egyébként is.Erre a pofátlan válasz:"Aludhatott volna 2-től 5-ig!" Anyád! Azonnal válaszolt a Férjem,hogy persze,csak addigra már nem tudott!
A nővér bement Hozzájuk ezután a szobába és igazat adott a Gábornak.Mondjuk mindegy is,mert tudjuk,hogy igazunk van.
Persze felejtsétek el,hogy bármit is megtudtunk az eredményből,meg hogy miért is kellett a vizsgálat!Aranyos kis dokinéni felhúzta az orrát rendesen,nem baj,ennél nagyobbat sose élvezzen,majd az orvosunk elmond mindent vizitkor.
7-kor már teljes nyugalomban,jószagúan aludt a Kicsi Drágánk,Gábor várt,hátha megtud valamit,de nem volt vizit,megvárta hát és beadta a 9órás gyógyszert és Ő is lefeküdt.
Most szerda hajnal van,fél6,fájdalmak és láz nélkül ébredtem,ittam rengeteget.Ma tuti nem engednek be Hozzájuk,de hasmenésem van még,és kicsit szédülök is,szóval majd holnaptól visszatérek a Kislányunkhoz.
Jut eszembe,lehet,hogy már jóval előbb is hatott a Nórinak a gyógyszer és a kisebb roham-szerű szédülések Neki is a vírustól voltak!
Szóval ma itthon maradok,nyalogatom a sebeimet és várom a Nagyszülőket.
Már most nagyon hiányzik a Családom!!!!!!!



glitter-graphics.com

2 megjegyzés:

Csengebaba írta...

Édes Katám gyógyulj meg! Kicsi Nórinak szüksége van rád!
Utálom a magukat mindenhatónak hivő orvosoat, akik azt gondolják, hogy nélkülük megáll a világ forgása, és kik ha ők nem és egyáltalán. Csúnya dolog ez. Én örülök, hogy bekjeményítettek. Mert ugye lehet kedvesen is viszonyulni a beteghez és a családjához. Hisz a hit a gyógyítókban kell a gyógyuláshoz.
Remélem nemsoká otthon lesztek, és a rohamok csak emlékként fognak élni bennetek. Nem is tudom mit mondjak. Most tényleg az lenne a legjobb, hogy megfogni a kezed, megölelni, és arra bíztatnálak, hogy ülj be egy kád meleg vízbe, bőgd ki magad, és megtisztulva, kicsit feszültségmentesedve kezdj új napőot, új lapot. Hisz új élet kezdődött nem jobb és nem rosszabb. Más!
Vigyázzatok magatokra, egymásra!

Mária írta...

Kár, hogy még a kórházban is összeszedtetek valami nyavaját, nagyon nem hiányzott.A kisfiam is tüszős mandulagyulladásos lett ott bent és ahogy jöttek a hőemelkedések, lázak, úgy állandósult nála a tachykardia. Szóval nagyon rosszkor jött.
Nagyon sok minden történik most veletek.
Itthon nálunk is jól átlátni a többi kórterembe, nem szerettem így átöltözködni.
Remélem, hogy gyorsan jobban leszel és mehetsz a te kicsi leánykádhoz.
A családnak össze kell tartani. Jó, hogy jönnek látogatók, így meg különösen, hogy ma nem mész be a kórházba.
Ez kellemetlen volt, hogy elhúzódott a szemészeti vizsgálat. Nórinak mennyivel jobb lesz otthon. Nem lesz kitéve a vizsgálatoknak, a várakozásnak stb.
Pihenés. A kórházban tényleg lehetetlen pihenni. Itt sajnos abban az időben pl. a folyosón csinálták meg a nővérek az átadást, így ez miatt sem lehetett aludni. Ati az állapota miatt központi helyen volt, a nővér pulttal szemben. Minden behallatszott. Végén már annyira ki volt merülve, hogy a hangosan csipogó monitortól is el tudott aludni. 4. nap már én is őrködtem az ajtóban és kicsit csitítottam a folyosón lévőket. A szülők teljesen meg is értették a helyzetet, nem volt gond. Bárcsak mindenkinek fontos lenne ott, hogy a beteg gyermekek pihenhessenek.
Ha tudsz, próbálj meg pihenni, hogy minél több erőd legyen.
Gyógyulj meg és kitartás!