2010. január 25., hétfő

Első nap az oviban

Kicsit úgy éreztem magam ma reggel az oviscsoport ajtajában állva,mint a "Mulan" című mesében Musu,mikor azt mondja panaszos hangon:"Az én kis Szentemet elviszik öldökölni!" :-))).Na persze az első nap az oviban azért kisebb csata,de számunkra ugyanolyan jelentőségteljes.
Reggel a buszmegállótól az oviig folyamatosan meg akart dolgozni a Nórika!Kezdte azzal,hogy inkább menjünk haza.Mondtam,hogy sajnos nincs buszunk,nem tudunk hazamenni :-).
Akkor,hogy jó,menjünk,de inkább mégis a bölcsibe.Mondtam,hogy dehát oda a kisbabák járnak...meggyőztem:-).
Jó,rendben,mehetünk az oviba,de Anya is maradjon ott...áááá,hát ott csak a gyerekek és a Mártinéni,a Valinéni és a Katinéni maradhat!Szó szerint vonszoltatta Magát,késleltette mindenhogyan az érkezést.
Mire átöltöztettem,meg kiraktuk a törölközőjét,meg szöszmötöltünk az ovis öltözőben,nagyjából belenyugodott az új helyzetbe.És akkor mint "safety car" :-)),megérkezett a Valinéni és ajkait elhagyta a bűvös mondat:"Gyere Nóri,etessük meg a halakat!"
És ezzel kész is volt.Hátra sem nézve már rongyolt is befelé az Óvónénije után,én pedig mehettem a bölcsikébe.
Persze időről-időre megjelentek az ajtónkban a Kolléganők,akik mázlista módon persze mentek meglesni az új Ovist,aztán jelentettek,hogy minden szuper,most játszik,aztán a Valinéni ölében reggelizik,meg a mosdóban van...én pedig büszke-könnyes szemekkel hallgattam Őket.Mindenkinek elmondta,hogy Ő mostmár ovis és Anya dolgozik,ezért Ő EGÉSZ NAP itt lesz:-))).Persze nem,mert ahogy felébredt és lejárt a munkaidőm,azaz kettőkor már mentem is Érte.
Aztán az udvaron volt egy csepp bonyodalom,mert ahogy kiértek,meg akart nézni engem.Azokat a könnyben úszó drága szemecskéket és szepegő-szipogó arcocskát amíg élek,nem fogom elfelejteni!Ahogy tőlem tellett,nyugtattam,simogatással öntöttem Belé erőt és olyan csodás módon tartotta Magát,hogy le a kalappal!!!Nem sírt,összeszedte Magát és hagyta,hogy elvezesse a Mártinéni.Úgy saccoljuk,szerdán már ki fog borulni a bili,tekintve,hogy el fog fáradni a sok újdonságtól,valamint mindkét bölcsis pajtása,akik szintén oda járnak már,betegek pont,így még nincs ismerőse.
Mikor mentem Érte,már ébren volt,csendesen feküdt az ágyán és Zsirizett.Mikor észrevett,csodásan felragyogott a két szeme és már repült is ki az ágyából a karomba!Olyan jó kis meleg volt a teste,ezerszer is elmondta,mennyire szeret és hogy hiányoztam.Puszilgattuk egymást hosszú percekig.
Amíg öltöztünk,Mártinéni mesélte a napjukat,hogy szánkóztak is és milyen aranyos volt a Nóri,nem volt egy jajszava sem,jól evett,ivott,jót aludt.
Megnyugodva jöttünk el.Felmentünk Anyukámhoz,kicsit ejtőztünk,meg jót ettünk (azt mondta,főz,ne legyen délután arra gondunk,így ott ettünk)beszélgettünk,játszottunk és jött is értünk a Gábor.Pont hazaért a Lacipapa is,kicsit csacsogtunk,aztán irány a haza.
Remélem,holnap is ilyen nyugis lesz!


glitter-graphics.com

3 megjegyzés:

Altair írta...

Micsoda nagylányod van! :o)

Nálunk egy hét telt el az első zokogásig. :o(

Remélem, hogy nálatok zökkenőmentes lesz!

Altair írta...

De jó, ez a napi számlálós fekete cica! :o)

Zsófi írta...

Sziasztok!
Örülök,hogy azért"simán"ment az első napotok az oviban:)Én úgy gondolom,hogy akik voltak bölcsisek,valamivel könnyebben szoknak be az oviba.
Ha jól veszem ki a szavaidból,akkor 1 épületben van a 2 intézmény.Ez szerintem nagyon jó.Legalábbis a te szempontodból.Nórikának egy darabig biztos furcsa lesz,hogy nem mehet akármikor oda hozzád,de majd biztos megszokja!Te meg legalább itt is"szem előtt"tudod tartani:)
(ha nem is a saját szemeddel)
:):):)
Puszi nektek!