2008. január 18., péntek

Technikai antitalentum

Ez vagyok én!Ez!Mert ki lehetne még rajtam kívül olyan dilinyós,hogy begépel 12-es betűmérettel 8 (!) oldalt(mármint gépelve lett annyi),két délután és egy esti műszak alatt,majd a következő 5oldalt,azaz egy másik beadandót elegánsan rámenti az előzőre?!Merugye rutinból kell csinálni mindent....Na,ezek után a Gábor nem dícsért meg,gondolhatjátok!Enyhén szólva is olyan ideges lett,aszittem,felrobban!Aztán mondtam Neki,hogy vegyen egy nagy levegőt és nyugodjon meg,mert mégiscsak nekem kell újraírnom,nem az Ő cuccát kevertem el.Erre Ő:Nem úgy van az! És képzeljétek,diktálta nekem!!!!Így sikerült végeznünk este 9-től 11 óráig!Szerencsére viszonylag jól gépelek,Ő meg megtanulta közben olvasni a macskakaparásomat,szóval jó páros vagyunk mi ketten!
Tegnap még visszamentem az oviba,visszaadni pár dokumentumot,közben Apu jött le a Nórihoz.Illetve elvitte sétálni,mert azért 11órára elfárad a nagy délelőtti játszásban.Anyunál találkoztunk össze,onnan indultunk haza.Nagyon édi volt a Nórika,mert valamit a szájába vett,amit nem lett volna szabad és a Mamiék mondták Neki,közben a fejüket rázva: Nem,nem! Erre Ő (és LÁTTAM,többször is csinálta) :Nyenye!És rázta a fejét!10 hónapos!Meg kell zabálni!
Most már tényleg nem lehet otthagyni semmi "illegális" helyen,mert ülve "elmászik",ha meg eldől,hasradobja magát és úgyis elkavar minden irányba,szóval a földön,a játszószőnyege a legbiztonságosabb.Nagyon jól elvan rajta,nem egy nagy dolog,csak egy színes thermoanyag,az Erzsitől kaptuk még a nyáron.
Most épp a rattanfotelről próbálja magára rántani az overállját,ezek szerint öltözni akar és sétálni!Illetve az lenne a legjobb,ha csak csettintene és ráugrálnának a ruhák,mert öltözni rémesen utál!
Tegnap este megint történt egy számomra megfejthetetlen esemény:Játszottunk a szőnyegen,de elunta és jelezte,segítsek,fel akar állni.Elsétált a kb. 1 méterre levő ágyig és ott ácsorgott az ágytakaróba kapaszkodva.Közben le-lecsüccsent mikor elfáradt,mert odaraktam a popója mögé a lábam.Dumálgattunk,nevetgéltünk,majd egyszercsak váratlanul olyan keserves sírásra fakadt,tudjátok,mikor kitátják a szájukat és csak veszik a levegőt és közben tudod,hogy mingyár úgy,de úgy fog ordítani....úgy is történt,én meg is ijedtem,ráfújtam egyet,mert aszittem megfullad!Elég sokáig sírt így,közben keservesen berregett(újabban folyton ezt csinálja,fröcsög a babanyál rendesen).Nem tudok ésszerű magyarázatot rá!Megharapta a nyelvét?A kibújó fogacskát?Fogalmam sincs!Aztán megnyugodott és semmi gond sem volt egész este!Úgy itta a tápot,majd megfulladt,tisztára behorpadt a cumi!Még mindig az 1-es számú NUK-ot használjuk,mert a következő,ami Neki való lenne,valamiért nem ízlik.
Szóval megnyertük a táp-csatát,megszerette.Bárcsak szopna még!Jó,jó,nem síránkozok (nyavalygok-ot akartam írni de nem vagyok biztos abban,nem pontos j-e a helyes)!

3 megjegyzés:

tinuviel írta...

Szerintem pontos! :)
Amúgy szép dolog a párodtól, hogy segített. Én most kezdem a vizsgaidőszakot, szóval tudom, hogy rám is vár még 1-2 menet.

A nagy bömbölések pedig számomra is ismerősek. Lévén oroszlánka a gyerkőcöm ilyenkor csak Bömbinek szoktam hívni.

Ewus írta...

De rendi a párod! Azért a segítség egyik hapsinál se indul némi morgás nélkül:)
Ők már csak ilyenek:9
Ügyes Nórika:)
Puszik......

márta írta...

Úgy irigylem, mikor ilyeneket írsz...Teljesen magam elé képzelem. Mármint a babázást, nem a számítógépes hececárét...